Voltam otthon:))). 4-kor keltem.Álmosan ellenőriztem, hogy meg van-e minden. Gyorsan felkaptam egy farmert, meg egy kényelmes pólót, és már indultunk is. Olyan narancssárga volt az ég, amilyen néha lenni szokott. Elmentünk a Chelmer folyó mellett, és kicsit olyan kísértetváros hangulata volt a helynek, amíg be nem értünk a boltokhoz, ahol akkor nyitottak. Szar lehet nekik minden nap ilyen korán kelni.Szal mentünk, aztán vonatoztunk, aztán álltunk a hidegben, aztán metróztunk, aztán álltunk a hidegben, aztán buszoztunk, és már ott is voltunk a reptéren. Szabályosan futottunk, mint a filmekben, hogy be tudjunk csekkolni.1 perccel a zárás előtt értünk be.Mi voltunk az utolsók. Aztán átnézték a cuccainkat, pár embernek még a cipőjét is le kellett vennie. Utána felértünk a gépre, és magyarul mondták, hogy "Üdvözöljük a gépen". Mondjuk nem túl sok turista ment MO-ra.Nem ültem ablak mellett, de nem annyira izgatott, mert szinte egész úton hortyogtam. Na jó, nem hortyogtam, csak aludtam (legalábbis remélem). Aztán megérkeztünk, és (csodák csodája) mindenki magyarul beszélt. Először kicsit fura volt vásárolni, és megkérdezni, hogy "mennyi lesz", meg ilyenek, mert angolhoz voltam szokva. Meg az is fura volt, hogy otthon voltam a lakásban, és ugyan nem nagyon változott semmi, mégis úgy éreztem, hogy igen. Na mind 1. Aztán találkoztam Eszterrel, és először nem jutott eszünkbe semmi, aztán meg be nem állt a szánk. És olyan aranyosak voltak, még meglepetés bowlingozást is akartak csinálni, de aztán végül is moziba mentünk a 3 Eszterrel,Mirivel és Lilivel.Olyan matricákat ragasztgattunk "manómunyim" meg hasonló feliratokkal, és kaptunk rózsát (jó, igazából letámadtuk a rózsás fiút, mert valentin nap volt, és osztogattak rózsát). És jó volt. Meg ettem kürtős kalácsot is.Aztán lementünk nagymamámhoz.Találkoztam Zsuzsival is.Aztán mentem farsangozni, és amikor beléptem az osztályterembe egyszerre kiáltották a nevem, valahogy így "Orsi!!!!!", és rögtön letámadtak a kérdésekkel, és Attila bácsit utasították, hogy beszéljen velem angolul. Ők is aranyosak voltak.Aztán volt farsang, csak sajna a "DJ"(aki amúgy nagyon nagynak képzelte magát, de nem nagyon csinált semmit) nem rakott mást, csak tuc-tuc-tuc zenét, amire nem lehetett táncolni, míg az egyik gyerek elő nem kapott a zsebéből egy CD-t, amire már lehetett, és időközben az emberek rájöttek, hogy 'hoppá..hiszen nekik is vannak CD-jeik' és ők is odaadták a DJ-nek. Úgyhogy kb. 3 órát táncoltam. Meg közbe voltunk a hagyományos fiú WC látogatáson, csak most nem az alagsorban, hanem az elsőn. Azt amúgy sose értettem, hogy a fiúknak miért van luxus piszoárjuk(vagy hogy is hívják), mert olyan hogy elvégzed a dolgodat, aztán lehúzza magát.( Meg azt se, hogy hogy bírnak egymástól 2 centire pisilni, úgy hogy csak egy pici paraván választ el. Ez olyan...izé.) Apropó izé, az a legrosszabb az angolban, hogy nincs se izé, se bigyó. Mindegy. Aztán voltam szmg-os farsangon is.Vicces volt, mert csak régi magyar számokat adtak. És ettem isteni pogácsát. Aztán visszajöttem ide. És most szar hangulatomnak kéne lennie(és volt is), de (most)nincs annyira mert itt a tavasz. Imádom amikor a napfény simogatja az arcom, amikor a levegő friss, de nem hideg, amikor a fák rügyeznek, és virágok sarjadnak a földből, és éled a természet.(hogy mikor lettem ilyen érzelgős?) Már csak 20 iskolai napot kell túlélnem a húsvéti szünetig.Utána 24-et a következő szünetig.Aztán 34-et, és megyek haza.Írnék még, de elfáradtam, éhes vagyok, és fáj a fejem, szal majd legközelebb.